2019. október 12., szombat

JOHN CURE - A LÁNY, AKIT ÉLVE ÁSTAK EL


EREDETI CÍM: A LÁNY, AKIT ÉLVE ÁSTAK EL  SOROZAT: MEDÚZA KRÓNIKÁK I.
KIADÓ: ENIGMA PUBLISHING
MEGJELENÉS: 2019
MŰFAJ: KRIMI / THRILLER

FÜLSZÖVEG:
Az ​Ördögkatlannak nevezett vörös szoba szörnyű kínok és halálsikolyok színhelye. Vérbrigádnak hívják magukat, és a saját otthonukból rabolnak el nőket, hogy aztán az internet legmélyebb bugyrában, a hírhedt dark neten keresztül tegyék közzé a haláltusájukról készült videókat.
A félholt lányt, egy félig megnyúzott nő holttestével együtt egy hajléktalan férfi kaparja ki a sáros földből. A lány a nevén kívül semmi másra nem emlékszik, és napjait egy szanatóriumban tölti az emlékeiért küzdve, miközben próbál megbarátkozni nőiességében megcsonkított testének látványával. Zorának hívják. Ő a Vérbrigád rémtetteinek egyetlen túlélője. Miután Zora kiléte napvilágra kerül, a nyomozást vezető rendőrtiszt, felismerve a lányt fenyegető életveszélyt, egy régi barátját hívja segítségül abban bízva, hogy ő képes lesz megtalálni és megállítani a Vérbrigádot.
Huszti Nimród visszavonultan él egy aprócska faluban, ahol ideje nagy részét sorsukra hagyott macskák és kutyák megmentésével tölti. Ugyan reflexei megkoptak, és a múlt démonaival is meg kell küzdenie, de a férfi teste és elméje még birtokolja azt a különleges tudást, amit két évtizeden keresztül a nemzet érdekében vívott titkos háborúkban tökéletesített. Viszont mindarra, amivel szemben találja magát, még ő sincs felkészülve.
John Cure legújabb regénye egy vérbeli, hátborzongató thriller, ami egyben a Medúza-krónikák felkavaróan izgalmas és sokkoló nyitánya.

Olyan nehezen találok vissza a szavakhoz, ugyanis kis idő kiesett a legutóbbi recenzióm óta, de próbálok lépést tartani saját magammal. Az ihletemet végre visszakaptam, így remélhetőleg peregnek majd a sorok az ujjam alatt ha a klaviatúra is úgy akarja. Ennyi bevezető után rá is térnék mindjárt a jelenlegi regény bemutatására. 
John Cure
John Cure ezúttal is egy izgalmas thrillerrel lepte meg rajongóit. Az író próbál mindig új élethelyzeteket belecsempészni regényeibe, hogy ezáltal is táguljon az olvasók világa, és olyan dolgokat ismerhessenek meg, amik a hétköznapi életben biztosan nem jönnének velünk szembe, mivel jóval túlmutatnak az általános műveltség tárgykörén. Előszeretettel nyúl a már-már tabu témának számító dolgok felé, és lesöpri róluk a port. Legyen szó abortuszról, vagy épp a gender témáról, ha John Cure regényének lapjain megjelenik, biztosan egy kalandos történetbe ágyazva lesz bemutatva. Emellett a tanító szándék is érződik, és nem szájbarágós módon, hanem természetesen beleszőve a történetszálakba. 
A lány, akit élve ástak el cím sok mindent sejtet. Nem egy könnyed témára enged következtetni maga a borító sem, ami szerintem teljesen visszaadja a regény borongós, baljóslatú hangulatát. Több kényes téma is előkerül, úgy mint az abortusz és a dark web, az ezek közötti kapcsolat pedig szépen felsejlik, ahogyan haladunk előre a történetben. A miszticizmus majdhogynem száműzve lett most, csak Huszti Nimród viaskodik olykor a múlt démonaival, akik a jelenbe is követik őt. A főhősünk tehát Nimród, akink érdekes előélete volt, láthatatlan hősként szolgálta a hazát, különféle, cseppet sem veszélytelen küldetésekben vett részt, Szókratész védőszárnyai alatt. De ne siessünk ennyire. Nimród végre azt hiszi, szakított múltjával, így már három éve viszonylagos nyugalomban él „illegális létszámú” macskapajtásával, és kutyáival egy kis faluban. De Váradi alezredes váratlan felbukkanása a másodperc tört része alatt robbantja szét ezt az idillt. A boldog jövő építésének várnia kell, a múlt jelenné válik újra Nimród életében.
Egy különösen kegyetlen szervezet, a Vérbrigád bukkant elő a semmiből, és fiatal nők tűnnek el örökre nyomtalanul. Mígnem egy becsúszott baki folytán az egyik áldozat túléli azt a tortúrát, melynek alávetették őt ezek a kegyetlen mészárosok. És ekkor megismerkedhetünk Zorával, a címszereplőnkkel, akit egy hajléktalan férfi kíváncsisága mentett meg attól, hogy a maradék élet is elszálljon belőle. Egy hajszálon függött minden. Zorát nagyon hamar sikerült kedvencemmé avatnom. A gyengeség és az erő érdekes keveréke jellemzi ezt a fiatal lányt, aki hullámzik az érzések között, és próbál megbirkózni a történtekkel. Szerencsére agyát blokkolja az amnézia, így az átélt borzalmak nagy része rejtve marad előtte, csak villámképek bukkannak fel néha-néha tudatalattijából. Nimródot belerángatják az ügybe, mivel a rendőrség tehetetlen. Nagyon kevés információ áll rendelkezésére, így igazi kihívást jelent számára ez a titkos magánnyomozás, de Zorát és a többi áldozat fényképét látva, nincs szíve nemet mondani. A lány, a lelki tartása, és a történtek ellenére is feléledő optimizmusa folytán, nagyon szimpatikussá vált a szememben. Erőt sugároz az olvasó felé, és gyengeségét legyőzi hatalmas élniakarása. Annak ellenére is képes talpra állni, hogy egy roncsnak érzi magát, mivel lelkileg megnyomorították, testileg pedig szinte összetörték. De tovább él benne a vágy egy szebb jövő iránt, és ez csírájában elfojtja feltörni készülő pesszimizmusát.  
John most egy olyan regényt írt nekünk, ahol több erős női karakterrel is találkozhatunk, akik teljesen eltérő személyiségűek. Karola és Rebeka felbukkanásakor szinte berobban a történet, és erőteljesen robog a végkifejlet felé. Mi köti össze az áldozatokat, akik a Vérbrigád mocskos kezei között végzik? Hogy jön a képbe a dark web mélyen kegyetlen birodalma? És kik azok az emberek,  akik titokban figyelik a bűnszervezetek minden egyes lépését, hogy a hétköznapi polgároknak nyugodt lehessen az álma? A rossz itt is elnyeri méltó büntetését? Nimród vajon időben képes megtalálni azt a bizonyos Vörös szobát, ahol két újabb áldozat várja kegyetlen sorsát? 
John nagyon jól felépíti ezt az árnyékban történő nyomozást, és nem sablonokkal dobál minket, hanem tanít, és olyan dolgokat is megismerhetünk általa, amik teljesen az újdonság erejével hatnak. Úgymond kicsit bepillantást enged a kulisszák mögé, és az informatika tudásunkat is felturbózza néhány szakszóval. A dark web-en épp csak annyira kalauzol végig, amennyire a történet szükségét érzi, nem ránt minket a mélyére. A lélektani folyamatokat is precízen ábrázolja, ahogyan a lányok feltörekvő életösztönét is. Nagyon élethűen mutatja be Karola és Rebeka félelmét, majd a beletőrődést sorsukba, de érzzük a háttérben pulzáló élniakarás erejét is. Ezek a nők éppoly erősek, mint amennyire gyengék, és ez a kettősség változtatja őket hús-vér karakterré. 
A történet Nimródot állítja a középpontba, így az ő előéletéről és elképzelt jövőjéről sok mindent megtudhatunk. Drukkolhatunk neki alakulóban lévő kapcsolatához Grétivel, és csak remélhetjük, hogy nem kell választania, és a boldogságot kizárnia azért, ha ismét árnyékban harcoló hőssé válik. 
Mindent összevetve úgy érzem, John Cure regényei közül nekem ez tetszett eddig a legjobban. John stílusa könyvről-könyvre egyre kiforrottabb lesz. Az izgalmat képes fenntartani, és az epikusabb részek is fontosak ahhoz, hogy a nagy egész végül összeálljon egy működő történetté. 
Örülök, hogy én is részese lehettem a regény alakulásának. 

BORÍTÓ: Nagyon hatásos, figyelemfelkeltő, a színvilága is előrevetíti, milyen hangulat száll ránk, ha belemerülünk az olvasásba. 

KARAKTEREK: John ismét sok szemszögből enged rálátást a dolgokra, így több, erős és határozott karakterrel is találkozhatunk. A jellemek tökéletes ábrázolása csak erősíti a történet kibontakozását.

TÖRTÉNET: Szépen felépülő, dinamikus és izgalmas történet, az eseményeket csak néhol szakíja meg egy-egy epikusabb kitekintés, mely a főhős életét mutatja be. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése