EREDETI CÍM: A BOSZORKÁNY HAGYATÉKA
KIADÓ: ENIGMA PUBLISHING
OLDALSZÁM: 512
MEGJELENÉS: 2018.10.29.
MŰFAJ: MISZTIKUS THRILLER
FÜLSZÖVEG:
1728 nyarán titokzatos alakok tűntek fel Szegeden.
Suttogó lázításuk hatására a várost sújtó könyörtelen szárazságot és éhínséget az ott megbúvó boszorkányokkal hozták összefüggésbe. Futótűzként kezdett terjedni a gyűlölet. A boszorkányüldözés végén tizenhárom, boszorkánynak tartott szegedi lakost küldtek a Tisza árterében felállított máglyákra.
2018 tavaszán egy szegedi kollégiumból négy középiskolás jó barát tűnik el nyomtalanul. A rendőrségi nyomozás döcögősen indul, mivel csellengőként kezelik őket.
Angyal Janka, az egyik eltűnt fiú nővére, nem tud belenyugodni, hogy napok telnek el eredménytelenül, így barátnője, Szépvölgyi Léna segítségével maga is testvére keresésére indul. Janka gyerekkora óta epilepsziával küzd, ráadásul a nagyobb rohamai alkalmával tragikus eseményeket lát előre, újabban pedig álmaiban egyre gyakrabban tűnnek fel fekete hollók, egy hátborzongató csontváz ló, valamint egy különös asszony, akinek egész testét fekete lepel borítja.
Néhány nap múlva, az egyik eltűnt fiú brutálisan megcsonkított holtteste a Boszorkány-szigetnek nevezett ártéri erdőben kerül elő. Innentől kezdve a rendőrségnek és a két lánynak is nyilvánvalóvá válik, hogy versenyt kell futniuk az idővel, mert a másik három fiú valahol egy könyörtelen gyilkos fogságában várja a végzetét.
Az izgalmas misztikus thriller, napjainkban játszódó történései mellett hitelesen eleveníti fel a 18. század elejéről Magyarország történetének legtöbb áldozatot követelő boszorkányüldözését.
John Cure, hazánk legolvasottabb horror és misztikus thriller írója, eddig négy sikerkönyvet tudhat maga mögött. Ötödik regényében – idegfeszítő cselekményen és valós történelmi eseményeken keresztül – ismét magabiztosan sodorja az olvasót a megoldás felé.
Manapság igen népszerűek a boszorkányok a fantasy irodalom berkein belül, megközelítésük hol realisztikusabb, hol meseszerűbb, és képességeiket is ekképpen határozzák meg. John Cure ötödik regényében szintén a boszorkányok válnak központi témává, de megközelítésük teljesen más irányból történik, mint azt korábban más fantasy regények esetében megszokhattuk.
A boszorkány hagyatéka már eleve misztikus thriller besorolást kapott, ami azt engedi sejtetni, hogy itt a hókuszpókuszon túl bizony a valóságnak több teret enged az író.
A történet valóban több szállal kapcsolódik a való világhoz, mint a mesebelihez, a misztikus oldal is sötétebb, árnyaltabb és valószerűbb, mint a fantasy szféra boszorkányai.
John Cure mélyebb mondanivalót és valós élethelyzeteket tár elénk misztikus köntösbe bújtatva. A jelen kor problémái is utat törnek maguknak, úgy mint a kirekesztettség, a fel nem dolgozott trauma szörnyű hatásai. Mi változtat egy embert kegyetlen gyilkossá? Nyomozás zajlik tettesek és áldozatok után, és azt vesszük észre, hogy néha már nem tudjuk, ki melyik kategóriába sorolható. Gondolok itt Dobosi Márk őrnagy karakterére például, akit szörnyű veszteség ért, és míg próbál megbirkózni az előtte álló üggyel, a lelkében is belső csatát vív önmagával és lelkiismeretével.
John Cure ismét magyar helyszíneket és karaktereket választott. Kiskunvadkert egy Szegedhez közeli, kitalált település, valós környezetbe ágyazva. Innen származik két főszereplőnk, Angyal Janka és Szépvölgyi Léna, akik minden félelmüket és kétségüket legyőzve, belevetik magukat a nyomozás rejtelmeibe. De ami feltárul előttük, minden képzeletüket felülmúlja. Észre sem veszik, és egyik pillanatról a másikra az alvilági gonoszság és erkölcstelenség céltáblájává válnak.
Mindkét karakter „más”, mint az átlagemberek: Angyal Jankának generalizált epilepsziája van, Szépvölgyi Léna pedig egy transznemű lány. Mégis bebizonyítják, hogy, bár a társadalom hátrányos helyzetűnek könyveli el mindazokat, akik valamilyen „másság” halmazába esnek, nem lehetetlenség érvényesülni, és felülemelkedni az előítéleteken. Erő és kitartás mindenképpen szükséges ahhoz, hogy az általuk választott úton végigmenjenek, de pont ez a motiváció teszi őket túlélővé. Sokkal erősebbé, mint egy „normális” átlagembert, akinél az empátia és elfogadás aszerint alakul, vajon mit gondol a többség. Ha nem tanulsz meg küzdeni, beletörődsz abba, hogy képtelen vagy változtatni, akkor bizony örök vesztes maradsz, és könnyen beszippant a sötét oldal. John ezt a szemléletet is bemutatja nagyon szépen felépítve, például a biztonsági őr karakterével. Az állandósult kisebbségi komplexus és az önbecsapás jól kirajzolódik ennél a szereplőnél, de túl is mutat rajta, általános problémává változtatva ezt a fajta „beletörődő életstílust”.
A bűn és bűnhődés kérdésköre is sok szemszögből kerül megvilágításra. Amint fény derül a gyilkosság motivációjára, sokkal összetettebb lesz minden, és minket is elgondolkodásra késztet. Ki hibázott, mi hol csúszott félre? Ki az igazi bűnös és áldozat? Kedvelem az olyan történeteket, ahol az író nem kényszerít ki belőlünk egy bizonyos állásfoglalást, hanem hagyja, hogy mi ítélkezzünk. Ebben az esetben is ez történik.
Hogy jön a képbe a misztikum és a boszorkányság? John Cure óvatosan járja körül a témát, mely két idősíkra bomlik a regényében. A jelen kor boszorkánya kapja a misztikus felhangot oly módon, hogy látomások által elevenedik meg számára az emberek kegyetlen jövője. Az író érdekesen oldotta meg a fantázia és valóság kapcsolatát. Janka az epilepsziás nagyrohamok által kerül át a víziók világába. Visszautazva az időben, mikor a tudomány még gyerekcipőben járt, az inkvizíció és sok téveszme viszont virágkorát élte, az epilepsziás rohamokat valószínűsíthetően félremagyarázták, és arra az emberre, aki ilyen tüneteket produkált, gondolkodás nélkül rámondták, hogy a gonosz szállta meg. És miután már a boszorkányságot sem tagadták, nyugodt lelkiismerettel ítéltek halálra több ezer ártatlan embert. John Cure elkalauzol minket az emberi butaság sötét bugyraiba, ahol a tudatlanság nagyobb veszélyt jelentett, mint a tudás birtoklása. Így jutunk el az 1728-as szegedi boszorkányperek történetéhez. Ahogy korábban az 1692-es salemi boszorkányperek esetében, itt is elég volt annyi, hogy meggyőződés nélkül bevádoljanak olyan embereket, akik vagy bábák voltak, vagy értettek a gyógyfüvekhez, vagy egyszerűen csak rosszkor voltak rossz helyen. John emléket állít annak a tizenhárom, ártatlanul kivégzett polgárnak, akiket 1728-ban, a mai Szeged területén található Boszorkány-szigeten máglyahalálra ítéltek, és ki is végeztek. A Közjáték a múltból archaikusabb stílusban megírt részletei hűen tárják elénk a 18. század elejének eme sötét periódusát. John megfordítja a dolgokat, arcul csapva ezzel a begyöpösödött, elavult szemléletet, és a legrokonszenvesebb karakterekként ábrázolja a boszorkányokat, akik mély elismerést és rokonszenvet váltanak ki az olvasókból.
Az epilepszia során fellépő görcsök olyan hangokat válthatnak ki az emberekből, melyeket a tudomány el is nevezett
A boszorkány hagyatéka amellett, hogy szórakoztat, komoly társadalmi problémákra is rávilágít, és megadja a kulcsot ahhoz, mire van szükséged, hogy a korlátokon átlépve legyőzd önmagad, felülemelkedj a társadalom kényszerű normáin, és pillangóvá válj!
BORÍTÓ: Sejtelmes, jól kidolgozott, színvilága egyszerű, mégis sokat mesél. 5 pont
TÖRTÉNET: Egyszerre próbál szórakoztatni és tanítani. Elgondolkodtat és rávezet arra, hogy nyitott szemmel járjunk a világban, ne féljünk belekezdeni valami újba, és igenis küzdjünk a céljainkért. Azzá váljunk, akivé szeretnénk, ne olyan szerepet vegyünk fel, amit a társadalom kényszerít ránk. Nem minden fehér és fekete, nem minden olyan, amilyennek először láttuk vagy gondoltuk. 5 pont
KARAKTEREK: Hús-vér szereplőkkel találkozhatunk, akik megszemélyesítik a társadalom néhány problémakörét, de egyben megoldással és útmutatással is szolgálnak. A negatív karakterek sem céltalanul gonoszak. Minden a helyén van, mindenki olyan, amilyennek lennie kell. 5 pont
1728 nyarán titokzatos alakok tűntek fel Szegeden.
Suttogó lázításuk hatására a várost sújtó könyörtelen szárazságot és éhínséget az ott megbúvó boszorkányokkal hozták összefüggésbe. Futótűzként kezdett terjedni a gyűlölet. A boszorkányüldözés végén tizenhárom, boszorkánynak tartott szegedi lakost küldtek a Tisza árterében felállított máglyákra.
2018 tavaszán egy szegedi kollégiumból négy középiskolás jó barát tűnik el nyomtalanul. A rendőrségi nyomozás döcögősen indul, mivel csellengőként kezelik őket.
Angyal Janka, az egyik eltűnt fiú nővére, nem tud belenyugodni, hogy napok telnek el eredménytelenül, így barátnője, Szépvölgyi Léna segítségével maga is testvére keresésére indul. Janka gyerekkora óta epilepsziával küzd, ráadásul a nagyobb rohamai alkalmával tragikus eseményeket lát előre, újabban pedig álmaiban egyre gyakrabban tűnnek fel fekete hollók, egy hátborzongató csontváz ló, valamint egy különös asszony, akinek egész testét fekete lepel borítja.
Néhány nap múlva, az egyik eltűnt fiú brutálisan megcsonkított holtteste a Boszorkány-szigetnek nevezett ártéri erdőben kerül elő. Innentől kezdve a rendőrségnek és a két lánynak is nyilvánvalóvá válik, hogy versenyt kell futniuk az idővel, mert a másik három fiú valahol egy könyörtelen gyilkos fogságában várja a végzetét.
Az izgalmas misztikus thriller, napjainkban játszódó történései mellett hitelesen eleveníti fel a 18. század elejéről Magyarország történetének legtöbb áldozatot követelő boszorkányüldözését.
John Cure, hazánk legolvasottabb horror és misztikus thriller írója, eddig négy sikerkönyvet tudhat maga mögött. Ötödik regényében – idegfeszítő cselekményen és valós történelmi eseményeken keresztül – ismét magabiztosan sodorja az olvasót a megoldás felé.
Manapság igen népszerűek a boszorkányok a fantasy irodalom berkein belül, megközelítésük hol realisztikusabb, hol meseszerűbb, és képességeiket is ekképpen határozzák meg. John Cure ötödik regényében szintén a boszorkányok válnak központi témává, de megközelítésük teljesen más irányból történik, mint azt korábban más fantasy regények esetében megszokhattuk.
A boszorkány hagyatéka már eleve misztikus thriller besorolást kapott, ami azt engedi sejtetni, hogy itt a hókuszpókuszon túl bizony a valóságnak több teret enged az író.
 |
| John Cure |
John Cure mélyebb mondanivalót és valós élethelyzeteket tár elénk misztikus köntösbe bújtatva. A jelen kor problémái is utat törnek maguknak, úgy mint a kirekesztettség, a fel nem dolgozott trauma szörnyű hatásai. Mi változtat egy embert kegyetlen gyilkossá? Nyomozás zajlik tettesek és áldozatok után, és azt vesszük észre, hogy néha már nem tudjuk, ki melyik kategóriába sorolható. Gondolok itt Dobosi Márk őrnagy karakterére például, akit szörnyű veszteség ért, és míg próbál megbirkózni az előtte álló üggyel, a lelkében is belső csatát vív önmagával és lelkiismeretével.
John Cure ismét magyar helyszíneket és karaktereket választott. Kiskunvadkert egy Szegedhez közeli, kitalált település, valós környezetbe ágyazva. Innen származik két főszereplőnk, Angyal Janka és Szépvölgyi Léna, akik minden félelmüket és kétségüket legyőzve, belevetik magukat a nyomozás rejtelmeibe. De ami feltárul előttük, minden képzeletüket felülmúlja. Észre sem veszik, és egyik pillanatról a másikra az alvilági gonoszság és erkölcstelenség céltáblájává válnak.
 |
| Szépvölgyi Léna |
A bűn és bűnhődés kérdésköre is sok szemszögből kerül megvilágításra. Amint fény derül a gyilkosság motivációjára, sokkal összetettebb lesz minden, és minket is elgondolkodásra késztet. Ki hibázott, mi hol csúszott félre? Ki az igazi bűnös és áldozat? Kedvelem az olyan történeteket, ahol az író nem kényszerít ki belőlünk egy bizonyos állásfoglalást, hanem hagyja, hogy mi ítélkezzünk. Ebben az esetben is ez történik.
Az epilepszia során fellépő görcsök olyan hangokat válthatnak ki az emberekből, melyeket a tudomány el is nevezett
A boszorkány hagyatéka amellett, hogy szórakoztat, komoly társadalmi problémákra is rávilágít, és megadja a kulcsot ahhoz, mire van szükséged, hogy a korlátokon átlépve legyőzd önmagad, felülemelkedj a társadalom kényszerű normáin, és pillangóvá válj!
BORÍTÓ: Sejtelmes, jól kidolgozott, színvilága egyszerű, mégis sokat mesél. 5 pont
KARAKTEREK: Hús-vér szereplőkkel találkozhatunk, akik megszemélyesítik a társadalom néhány problémakörét, de egyben megoldással és útmutatással is szolgálnak. A negatív karakterek sem céltalanul gonoszak. Minden a helyén van, mindenki olyan, amilyennek lennie kell. 5 pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése