EREDETI CÍM: HIRAM KOPORSÓJA
KIADÓ: PHILOSOPHEUM
OLDALSZÁM: 160
MEGJELENÉS: 2018
MŰFAJ: TÖRTÉNELMI KRIMI
FÜLSZÖVEG:
Hirám mester építette Jeruzsálem templomát, és fektette le alapjait valami titokzatosnak, amit úgy hívnak: szabadkőművesség.
Évezredekkel később, a 19. század derekán Pest-Buda egyik dohos pincéjében őriznek egy titokzatos ládát, amelyet “Hirám koporsójának” neveznek, és erőszakkal lehetetlen hozzáférni tartalmához. Zárját egy olyan rejtvény megoldása nyitja, amely a szóbeszéd szerint, magának az ördögnek elméjében fogant. Amikor pedig az ifjú Ferenc József császár hajtóvadászatot indít a szabadkőművesek ellen, mindennél sürgősebbé válik a láda felnyitása.
Fenyvessy Márton, az 1848-1849-es honvédsereg egykori őrnagya, a titkosírások, a rejtjelezés és a katonai kémkedés szakértője vállalja, hogy alámerül az ősi tudományok, a szabadkőműves szimbolika, a mágia és okkultizmus mélyére, hogy tulajdon lelkét kínálja fel cserébe Hirám koporsójának kulcsáért.
Azt hiszem, épp ideje volt visszatérnem (újra), bár ezt néhányszor eljátszom egy éven belül. Jó lenne rendszeresíteni az írást, mert van sok minden, amiről érdemes lenne blogbejegyzést létrehozni, csak éppen az energia hiányzik a megvalósításához. De már listázni fogom magamnak, mit lenne jó bemutatni a közönségnek. Főleg most, hogy már egyre több minden érdekel.
Némi kihagyással visszatértem a könyvekhez, és olyan jól esett olvasni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a filmvilágot hanyagolni fogom, csak azt, hogy megpróbálom összeegyeztetni a kettőt, hátha sikerül.
Ennyi mentegetőzés után akár bele is vághatnék...
Sipos Gergő Novemberi vihar című kisregényéről már írtam. A Szent Domonkos kertjéről még sajnos nem, de akkor máris felveszem a listámra, ha már annyira hangoztattam. Most pedig a Hirám koporsóját helyezném a fókuszba, mely által szintén körünkben üdvözölhetjük Fenyvessy Mártont, aki Sherlock Holmes magyar megtestesülése. Gergő egy sajátos mitológiát teremtett Márton alakja köré, mely ködös-rejtélyes, néhol hátborzongató, de nagyon izgalmas. És ez az izgalom csak nőttön-nő, ahogy haladunk a történetben.
A Hirám koporsója kitűnően felépített regény, már az elején felcsigáz, és innentől a sztori nem ereszt. Egyfajta rejtélyes kirakós-játékkal találja szemben magát Márton, mikor megkéri egy ismeretlen idegen férfi az Öreg ördög fogadóban, hogy segítsen neki kinyitni egy ládát, mert arra csak az képes, aki pengeéles logikával rendelkezik. Márton hírneve pedig mindig megelőzi őt, bármerre is sodorja hősünket az élet. Miután némi kétkedés után rábólint a feladatra, bele is sodródunk abba a sajátos légkörű atmoszférába, mely Mártont veszi körül. Felelevenedik a régmúlt történelem, de olyan misztikusan borongósan, ami megalapozza a regény hangulatát. Gergő szépen festi le nekünk, tehát el tudjuk képzelni, fantáziánk szárnyalhat a szabadságharc bukása utáni időkben. Miután elhelyezte a történetet időben, jöhet a bonyodalom, ami olyan precízen van kidolgozva, hogy sokszor vissza kellett lapoznom, hogy újra felvegyem a fonalat, hogyan jutottunk el A-ból B-be. De minden olyan logikussá válik, ha Mártonnal együtt lépésről-lépésre dolgozzuk ki a megoldást a fennálló problémára. Mert senki nem szeretné, hogy az a nyolc font durranóhigany, melyet a titokzatos láda belseje rejt, olyan robbanást idézzen elő,amit még a szomszéd városban is hallani lehet. Akkor inkább dolgozzon az elme. Amint Márton és az idegen férfi elkezd elmerülni a láda kinyitásának rejtélyében, úgy tárul elénk számos kis világ.
Megismerkedhetünk a szabadkőművesekkel, kik voltak ők, és mi célt szolgál ténykedésük az életben. Bevallom, felkeltette az érdeklődésemet Gergő a téma iránt. Aztán sok szimbólum jelentése is tisztázódik előttünk. Hogyan kapcsolódik a püthagoreusok és a szabadkőművesek „legendája” a láda felnyitásához? Miért található a láda felszínén egy olyan felirat a Szentírásból, ami „tartalmilag” hibás? Márton türelme határtalan, de egy-kétszer úgy érzi, kifog rajta ez a rejtvény. De ő nem az a feladós típus, még akkor sem, ha az élete múlik a dolgon. Ebben az esetben csak egyszer hibázhat. Utána nincs tovább. Hiába készül fel lelkileg a halálra, ő mégis győzni szeretne. Pedig az idő fogy, és csak pár éjjeli óra áll rendelkezésére, hogy a titokzatos láda feltáruljon előtte ott, egy sötét pince mélyén. Ezalatt az idő alatt kell megbirkóznia a nyakába zúduló rengeteg információ-halmazzal, és kihámoznia belőle azt, ami a megoldáshoz vezet. 
Bevallom őszintén, én csak néztem a végén, mint a moziban... és jegyzetelnem kellett, hogy a kapcsolódási pontok számomra is érthetővé váljanak. Gergő gyors tempót diktál, ráadásul mindent alátámaszt tudományos, ám érthető magyarázatokkal, hogy mindenki számára összeálljon a kép. A végén annyi újdonsággal távozhattam ebből a világból, hogy már zúgott az agyam. Az író olvasottsága erősen süt a sorokból. „Az a pillanat is ünnep volt, amikor bezárták ezt a ládát, és megszületett Hirám koporsójának rejtélye. Ettől furcsább talánnyal ugyanis még soha nem találkoztam.” És tényleg :)
A borító nagyon tetszik, ahogy belecsempészték a szabadkőművesek szimbólumát az A betűbe. Ez elsőre nem tűnt fel persze, csak mikor a történet végére értem. Egyszerű, de mégis mindent elmond a könyv külseje. A regény nyelvezete tükrözi azt a kort, melyben játszódik, és a finom, kicsit kesernyés humor ott lappang végig a sorok között.
Szeretném, ha a Fenyvessy Márton-féle Univerzum tovább szélesedne, és még több rejtély nyomába eredhetnénk ebben a misztikusan borongós világban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése