KIADÓ: GENERAL PRESS KÖNYVKIADÓ
OLDALSZÁM: 400
MEGJELENÉS: 2017 (eredeti: 2015)
MŰFAJ: KRIMI
FORDÍTOTTA: ŐRI PÉTER
FÜLSZÖVEG:
Két kislányt, két barátnőt elrabolnak úszóedzés után. A szüleik egy időben kapnak SMS-t az emberrablóktól, akik egyelőre csak arról értesítik őket, hogy a gyerekeik életben vannak. Amikor azonban megérkezik a következő üzenet, az a szokásos követelések helyett még szörnyűbb tartalmat rejt: a családoknak licitálniuk kell, és aki többet ajánl a lányáért, azé életben marad, a másik gyereknek viszont meg kell halnia. Kim Stone felügyelő vezeti a nyomozást, és tudja, hogy ha nem sikerül a lányokat visszaszereznie, az az állásába kerülhet. Őt azonban nem ez motiválja, hanem az a tudat, hogy a két gyerek rémisztő körülmények között kénytelen eltölteni a rohanó perceket, azt az időt, amíg nem bukkannak a nyomukra. És nyomból kevés van, pedig az emberrablóknak nem ez az első ilyen ügyük. Egy anya jó ideje hiába várja vissza élete értelmét…
Angela Marsons regényei és Kim Stone karcos, igazságérzettől fűtött alakja nemcsak a hazájában örvend hihetetlen népszerűségnek, hanem megindult a világhírnév felé is: idén már húsz országban jelenik meg a sorozat.
Úgy gondolom, épp ideje volt már visszarázódnom a recenzió írásba, főleg úgy, hogy már egy szép új blogot is csináltam – mondjuk ezt muszáj volt, márt a másik úgy döntött, nem működik tovább. Ám ígérem, ezt többször nem említem meg. :)
Ahogy én, úgy Kim Stone is visszatért, mondjuk ő nem olyan nagy időkihagyással. Húztam, halasztottam az olvasást, de rájöttem, már mennyire hiányzott. :)
Akkor gyerünk...
Az Egy élet ára már a harmadik Kim Stone történet, és örömmel tapasztaltam, tapasztalom, hogy Angela Marsonsnál nem fogyott el a lendület, és a General Press Könyvkiadónál sem. Marsons próbálgatja az irányokat, de eddig minden esetben feltalálta magát. Bár az igazsághoz hozzátartozik, az első rész színvonalát ezzel a résszel sem sikerült megugrania, de a karakterek, a történetvezetés mind szórakoztató, gördülékeny, éberen tartja az olvasó figyelmét az elejétől a végéig.
Kim most sem hazudtolja meg magát, a külvilágot lehet, hogy sikerül... de minket nem tud becsapni. Bár zord, kemény páncélzatot hord szíve körül, ez azért olykor átmelegszik, megvillantva a felügyelő érzelmeit. Mert vannak neki, még ha ügyesen titkolja is.
Mikor Charlie-t és Amy-t elrabolják, Karen, az egyik édesanya – a felügyelő ismerőse a sötét múltból – direkt Kimet kéri az ügy levezénylésére, aki tiltakozik kicsit, ahogyan a krimikben szokás, ám utána teljes gőzzel rááll a bűnesetre. Sőt, annyira belesüpped, hogy észre sem veszi, hogy már az érzelmei irányítják, és személyessé vált számára az ügy. Erre Bryant próbálja is felhívni a figyelmét, de Kim acélosan tagad, holott ő is tudja, hogy mennyire mélyen érinti a két kilencéves gyerek elrablása. Az érzelmek nem nyugodhatnak. Egy másik szál is bekapcsolódik egy fiatal fiú halálával, akit valaki elárult. Tracy Frost újságíró sem hiányozhat az oldalakról, aki legalább annyira összetett személyiség, mint Kim, és remélem, egyszer főszereplővé válhat. A szívtelen közöny nála is álca. Vajon ki a hunyó a volt bandatag halála esetében? Ezt az ügyet Dawson kapja, aki örül, mint majom a farkának, még akkor is, mikor kicsit erélyesebben hozzák tudtára, hogy rossszkor van rossz helyen.
A csapat (Dawson, Bryant, Kim, Stacey) két fővel bővül, mert a Főnök főnöke nagyn jól ismeri Kimet... kapnak egy túsztárgyalót Matt személyében, és egy Alison névre hallgató profilozót (bocsánat: személyiség-elemzőt).
Ahogy bontakozik ki előttünk a történet oldalról oldalra, úgy mélyül a lelki szféra is. Szinte csorog az oldalakról a szülők aggodalma, akiket arra kényszerítenek, hogy licitáljanak saját gyerekükre. A feszültség egyre nő, Angela kitűnően szemlélteti az emberi kapcsolatok pszichológiáját ebben a kiélezett helyzetben.
Ahogy Kimben, úgy bennem is kezdett felmenni a pumpa. Ahogy Angelánál megszokhattuk, itt sem lagymatag a sötét oldal, és pszichopatából sincs hiány. Sajnos. Már csak drukkolhatunk, hogy azt kapják, amit érdemelnek.
Mostanában egyre érzékenyebb vagyok, és volt sok pillanat, mikor megkönnyeztem a regényt. A két kislány kitartása, mély barátsága például ilyen epizód volt. Ahogy próbálnak erősek maradni, holott a reményük napról napra száll el az erejükkel együtt. Mégis... igen, ilyen egy igazi barátság, egész életen átívelő.
Aztán bekapcsolódik egy harmadik szál is, ami az elsőbe olvadva folytatja útját a zárlatig. Volt már dolga Kim csapatának egy ilyen kettős emberrablással, de akkor az ügy zátonyra futott...
Angela ismételten alkalmazza a mélylélektant, melyet igazi angol humorban old fel. A szörnyű dolgokat olyan szövegkörnyezetbe ágyazza, hogy ne essen nehezünkre feldolgozni a történéseket. A párbeszédek is ezt a célt szolgálják, a feszültség így minimálisra redukálódik. A spirituális világ is képviselteti magát egy médium által, aki a szkeptikus nyomozóknak szolgál némi meglepetéssel, és így arasznyival közelebb is kerülnek a megoldáshoz.
Amit fontos kiemelnem még: a sorozatot bár nem ugyanaz a személy fordította / fordítja végig, mégsem tapasztalható szövegromlás, mint sok más hasonló esetben; Szieberth Ádám, Imre Balázs és Őri Péter is nagyszerű munkát végzett, a stílust sikerült azonos színvonalon tartani.
Csak így tovább!
BORÍTÓ: Egyszerű, de mégis hűen visszaadja a történet légkörét. Szoros kapcsolatban van a tartalommal. 5 pont
TÖRTÉNET: Igazi krimi-fíling, gördülékeny történet-vezetés, feketehumor, aki eddig is szerette Kim Stone-t, annak ez az epizód sem okoz csalódást. 5 pont
KARAKTEREK: Visszatér Kim és csapata, akiket most sem kímél az írónő, ami a lélektant illeti. Az ellenség mellett önnön démonaikkal is viaskodniuk kell, hogy a felszínre bukott igazságot ők is képesek legyenek megemészteni. 5 pont
Úgy gondolom, épp ideje volt már visszarázódnom a recenzió írásba, főleg úgy, hogy már egy szép új blogot is csináltam – mondjuk ezt muszáj volt, márt a másik úgy döntött, nem működik tovább. Ám ígérem, ezt többször nem említem meg. :)
Ahogy én, úgy Kim Stone is visszatért, mondjuk ő nem olyan nagy időkihagyással. Húztam, halasztottam az olvasást, de rájöttem, már mennyire hiányzott. :)
Akkor gyerünk...
Kim most sem hazudtolja meg magát, a külvilágot lehet, hogy sikerül... de minket nem tud becsapni. Bár zord, kemény páncélzatot hord szíve körül, ez azért olykor átmelegszik, megvillantva a felügyelő érzelmeit. Mert vannak neki, még ha ügyesen titkolja is.
Mikor Charlie-t és Amy-t elrabolják, Karen, az egyik édesanya – a felügyelő ismerőse a sötét múltból – direkt Kimet kéri az ügy levezénylésére, aki tiltakozik kicsit, ahogyan a krimikben szokás, ám utána teljes gőzzel rááll a bűnesetre. Sőt, annyira belesüpped, hogy észre sem veszi, hogy már az érzelmei irányítják, és személyessé vált számára az ügy. Erre Bryant próbálja is felhívni a figyelmét, de Kim acélosan tagad, holott ő is tudja, hogy mennyire mélyen érinti a két kilencéves gyerek elrablása. Az érzelmek nem nyugodhatnak. Egy másik szál is bekapcsolódik egy fiatal fiú halálával, akit valaki elárult. Tracy Frost újságíró sem hiányozhat az oldalakról, aki legalább annyira összetett személyiség, mint Kim, és remélem, egyszer főszereplővé válhat. A szívtelen közöny nála is álca. Vajon ki a hunyó a volt bandatag halála esetében? Ezt az ügyet Dawson kapja, aki örül, mint majom a farkának, még akkor is, mikor kicsit erélyesebben hozzák tudtára, hogy rossszkor van rossz helyen.A csapat (Dawson, Bryant, Kim, Stacey) két fővel bővül, mert a Főnök főnöke nagyn jól ismeri Kimet... kapnak egy túsztárgyalót Matt személyében, és egy Alison névre hallgató profilozót (bocsánat: személyiség-elemzőt).
Ahogy bontakozik ki előttünk a történet oldalról oldalra, úgy mélyül a lelki szféra is. Szinte csorog az oldalakról a szülők aggodalma, akiket arra kényszerítenek, hogy licitáljanak saját gyerekükre. A feszültség egyre nő, Angela kitűnően szemlélteti az emberi kapcsolatok pszichológiáját ebben a kiélezett helyzetben.
Ahogy Kimben, úgy bennem is kezdett felmenni a pumpa. Ahogy Angelánál megszokhattuk, itt sem lagymatag a sötét oldal, és pszichopatából sincs hiány. Sajnos. Már csak drukkolhatunk, hogy azt kapják, amit érdemelnek.Mostanában egyre érzékenyebb vagyok, és volt sok pillanat, mikor megkönnyeztem a regényt. A két kislány kitartása, mély barátsága például ilyen epizód volt. Ahogy próbálnak erősek maradni, holott a reményük napról napra száll el az erejükkel együtt. Mégis... igen, ilyen egy igazi barátság, egész életen átívelő.
Aztán bekapcsolódik egy harmadik szál is, ami az elsőbe olvadva folytatja útját a zárlatig. Volt már dolga Kim csapatának egy ilyen kettős emberrablással, de akkor az ügy zátonyra futott...
Angela ismételten alkalmazza a mélylélektant, melyet igazi angol humorban old fel. A szörnyű dolgokat olyan szövegkörnyezetbe ágyazza, hogy ne essen nehezünkre feldolgozni a történéseket. A párbeszédek is ezt a célt szolgálják, a feszültség így minimálisra redukálódik. A spirituális világ is képviselteti magát egy médium által, aki a szkeptikus nyomozóknak szolgál némi meglepetéssel, és így arasznyival közelebb is kerülnek a megoldáshoz.
Amit fontos kiemelnem még: a sorozatot bár nem ugyanaz a személy fordította / fordítja végig, mégsem tapasztalható szövegromlás, mint sok más hasonló esetben; Szieberth Ádám, Imre Balázs és Őri Péter is nagyszerű munkát végzett, a stílust sikerült azonos színvonalon tartani.
Csak így tovább!
BORÍTÓ: Egyszerű, de mégis hűen visszaadja a történet légkörét. Szoros kapcsolatban van a tartalommal. 5 pont
TÖRTÉNET: Igazi krimi-fíling, gördülékeny történet-vezetés, feketehumor, aki eddig is szerette Kim Stone-t, annak ez az epizód sem okoz csalódást. 5 pont
KARAKTEREK: Visszatér Kim és csapata, akiket most sem kímél az írónő, ami a lélektant illeti. Az ellenség mellett önnön démonaikkal is viaskodniuk kell, hogy a felszínre bukott igazságot ők is képesek legyenek megemészteni. 5 pont
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése