2021. június 9., szerda

SARAH J. MAAS: CATWOMAN – LÉLEKTOLVAJ


EREDETI CÍM: CATWOMAN – SOULEATER
KIADÓ: KÖNYVMOLYKÉPZŐ
OLDALSZÁM: 416
EREDETI MEGJELENÉS ÉVE: 2018
MŰFAJ: KALAND, FANTASY, IFJÚSÁGI
FORDÍTOTTA: SZABÓ KRISZTINA

FÜLSZÖVEG:
Selina tökéletes tolvaj.
Luke gondterhelt hős.
Gotham Cityben nem mindenki az, aminek látszik.

A #1 New York Times bestsellerszerző Sarah J. Maas mutatja be a felnőtté váló Selina Kyle-t, aki biztosan elrabolja az olvasók szívét az új, várva várt világszenzáció YA regényben, az akciódús és izgalmakkal teli Macskanőben!

Két évvel azután, hogy kijutott Gotham City nyomornegyedéből, Selina Kyle a titokzatos Holly Vanderheesként tér vissza. Batmant elszólítja egy fontos küldetés, így könnyű préda a város .

Mindeközben Luke Fox be akarja bizonyítani, hogy Batwingként képes segíteni az embereken. A Macskanőt veszi célba, az újonnan felbukkanó tolvajt, aki Méregcsókkal és Harley Quinn-nel portyázik. Emberére akadt volna?

Selina ádáz küzdelmet folytat: éjszakánként Batwinggel, napközben pedig a pokolian jóképű szomszédjával, Luke Foxszal. Vajon képes lesz-e végrehajtani a legfontosabb tervét, miközben a múlt egy darabkája veszéllyel fenyegetve a nyomába szegődik?

Rájöttem, rengeteg bepótolnivalóm van, ezért csak félve alakítgatom képzeletbeli bakancslistámat. Hiába is szedném pontokba, mindig kerülne rá új tétel, így inkább, ha írni támad kedvem, valami látványosabb és prózaibb jellegű irománnyal rukkolnék elő a felsorolásnál. Amúgy az írás is bakancslistás, tehát ez egy ördögi kör. 
Sarah J. Maas

Selina Kyle
Sarah J. Maas írónőtől már régóta szerettem volna olvasni valamit, az Üvegtrónt el is kezdtem anno, de akkor nem volt meg hozzá a megfelelő hangulatom, így későbbre halasztottam. Gondoltam, kezdésnek egy egykötetes megteszi. Teljesen véletlenül akadtam rá a Catwoman  Lélektolvaj című regényre, a szép új könyvtárunk polcán. Első találkozásunk meglehetősen impulzív volt, és ezt a borítónak köszönhetem. Ez kell nekem! Haza is vittem. A korábbi terv az volt, hogy majd a D.O.D.O. után vetem bele magam, ám ez azonnal felborult, mihelyst elolvastam az ismertetőt. A könyvtárban ezt még nem tanulmányoztam behatóbban. No de hogyan is várathatnám azt a történetet, melyben mindjárt három olyan karakter is szerepel, akiket mindig is érdekesnek találtam a DC Univerzumon belül. Amúgy nem vagyok nagy képregény – DC és Marvel – fan, mégis vannak olyan szereplők, akiket közelebb érzek a szívemhez. Harley és Catwoman mindig közéjük tartozott, Méregcsók pedig körülbelül mostantól. 
Az eddigi Macskanők közül a Sarah által életre keltett Selina Kyle viszi a prímet, nem is gondolkoztam sokat ezen a kijelentésemen. (Zárójelben megjegyzem: kedvelem Michelle Pfeiffer és Anne Hathaway alakítását). Harley-t megszoktam Margot Robbie-ként, és ez a könyv sem rombolt imidzset, úgymond csak hozzátett némi pluszt a karakterhez, és ezzel együtt mélyült el és vált teljessé. Méregcsók volt az, akit „átépített” az írónő. Oké, ott van Uma Thurman, ha nagyon vizualizálni szeretnénk, meg az animációk is, de ezeket mellőzve, Dr. Pamela Lillian Isley kapott egy teljesen új személyiséget és eredettörténetet, ami olyannyira zseniális lett, hogy szimpátiában talán még Selinát is felülmúlja, vagy majdnem. Aki a virágokat szereti, rossz ember nem lehet. Nem is! Ő maximum egy öko-terrorista kezdemény, aki a növényekben jobban bízik, mint az emberekben. Méregcsók egy őszinte, nyílt szívű kis zseniként áll előttünk, aki határozottsága ellenére mégis kicsit szerencsétlen és magányos.

Visszatérünk tehát Gotham Citybe, ahol Batmannak épp hűlt helye, de hiányérzetünket nem birizgálja, mivel megkapjuk helyette Luke Fox-ot  alias Batwing –, aki próbál úrrá lenni a városi kalamajkán, amit először egy, aztán kettő, végül már három csajszi okoz, akik segítenek megszabadítani a dúsgazdag elitet némi vagyontól. Mindhárman szuperintelligens fiatal lányok, más-más motivációval a háttérben. Selina mozgatja a szálakat, és általa betekintést nyerhetünk az Árnyak Ligája ténykedéseibe is. Ekkor megfogalmazódhat bennünk a kérdés, ki is a valódi gonosz. Főszereplőinket én nem sorolnám ebbe a kategóriába, főleg nem Selinát és Méregcsókot, akik bár bűnözők, mégsem vérengző gyilkosok. Harley tud zakkant is lenni, ha elgurul a gyógyszere, de ő sem az ártatlanokat gyepálja. Egyedül Joker-fixációjával nem tudok mit kezdeni. Mindenki szerint jó helyen van ott Arkhamban. Méregcsók is megemlíti finoman: Joker nem olyan, mint ők. Joker gonosz és lelketlen. Ezzel mindenki tisztában van, még talán Harley is, mégis vissza akarja szerezni elfuserált pasiját. Pedig régóta vár rá valaki, aki titkon szerelmes belé, és mindent megtesz érte, ami emberileg  és erkölcsileg  lehetséges. Támogatja, és féken tartva őt, blokkolja az indulatait.  
Selina Kyle-ra is ráhúzták a hányattatott gyerekkor alapsablonját – ahogyan a Young Adult regényekben ezt már megszokhattuk. Kishúga, Maggie, halálos betegségben  tüdőfibriózisban  szenved. Selina átlagon felüli intelligenciájára  már általános iskolában felfigyelnek. Emellett ügyes tornász is. Ez utóbbi képességét kamatoztatja a későbbiekben profi tolvajként. Igazándiból ez minden képességére áll. Selina és Maggie kapcsolata csodálatosan szép, sokszor elfutotta a könny a szemem, mikor róluk olvastam.  
Luke Fox is kapott saját oldalakat, sőt megismerhetjük Batwing múltját is, miért szenved poszttraumás stressz szindrómában. Ő és családja az ékes bizonyítéka annak, hogy a gazdagság nem öli ki mindenkiből a lelket. Ez azonban nem nagyon hatja meg a tolvaj triót, akik többször is hülyét csinálnak szegény szárnyas hősünkből. Ő tényleg a szívére hallgatva próbál rájönni, mégis mi a fene folyik Gotham Cityben. Ez persze csak a regény legvégén derül ki, de akkor joggal hajtunk fejet Selina zsenialitása  ereje és kitartása  előtt. 

A történet úgy száguld előre, mint egy autóverseny, az ütem gyors, de nem annyira, hogy ne veszhessünk el a részletekben. Marad idő arra, hogy átéljük a jellemfejlődéseket, megbarátkozzunk a szereplőkkel, akiket könnyű megszeretni. Nem maradunk magyarázat híján, minden szépen a helyére kerül, amikor itt az ideje. A legviccesebb jelenetek azok, melyekben együtt szerepel a három grácia, és húzzák egymást, valamint a zsaruk idegeit. A legszomorúbbak pedig Selina és Maggie beszélgetései. Selina olyan mértékű akaraterővel, kitartással és célorientált szemléletmóddal rendelkezik, hogy  belegondolva, miket meg nem tett a kicsi húgáért  ezt sem tudtam megállni sírás nélkül. Ha létezne Legjobb testvér-díj, én azt ebben az évben neki ajándékoznám. A romantika is besettenkedik a történetbe, sőt két szálon is tapasztalhatjuk, de egyáltalán nem vonja el a figyelmet a fősodorról, hanem inkább kiegészíti, megízesíti azt. Luke és Selina Kyle kettősére kezdetben kicsit furcsán tekintettem, szívem tiltakozott kettőjük ellen, ám végül bizonyított a srác  sőt nem is akárhogy  így átértékeltem ezt a kapcsolatot. A másik vonulat a majdnem reménytelen szerelemé. 

A három lány kapcsolata is formálódik, egészen a barátságig virul, már ami Méregcsókot és Selinát illeti. Harley annyira sebzett lelkileg, hogy ő képtelen logikusan, az eszével gondolkozni. Hangulatingadozásai közepette egy végzetes hibát is elkövet, ami visszafordíthatalan. Ám érezni, hogy a megbánás ott szunyókál benne, és szinte könyörög a megváltásért. Én szeretem ezt a Harley-t. Méregcsók nagyon jó hatással van rá. Hogy ez visszafele mennyire működik, az is kiderül. 
Ideje lenne leírnom a zárszót. A képregényeket nem olvastam, az animációs filmeket nem láttam. Nincs összehasonlítási alapom. De nincs is rá szükségem, hiszen teljes érték- és világrendet kaptam Sarah J. Maas regényétől; karakterei annyira élénkek, élők, hogy képzeletem az olvasott minta alapján meg is alkotta őket. Annyi bebizonyosodott számomra, Sarah rendkívül jó írónő, aki képes csavaros logikával felépíteni regényét – nem pusztán történeti, hanem kapcsolati szinten is , még akkor is ér minket meglepetés, mikor már azt hittük, kifogytunk belőlük. Minimális klisével dolgozik, és még ezeket is úgy fűszerezi, hogy jóízűen fogyaszthassuk. 
Még nem ismered Gotham City sziréneit? Ez egy tökéletes alkalom arra, hogy megalkosd róluk saját, képzeletbeli mozidat.   

TÖRTÉNET: Számomra hibátlanul megírt eredettörténet, ami izgalmas, fordulatos, vicces és drámai. Könnyen magával ragad, és dinamizmusa kitart az események végéig. Bár kapunk egy korrekt lezárást, de fantáziánkat igenis éberen hagyja az utolsó mondat, mi pedig elképzelhetjük a folytatást. Képszerűen, könnyedén.

BORÍTÓ: Szépen kidolgozott, igényes  ahogyan azt a Könyvmolyképzőtől eddig megszokhattuk. A figyelmet felkelti  hisz én is neki köszönhetem, hogy elolvastam a regényt képzeletünkre mégsem kényszerít rá semmit előre, hagy önállóan alkotni. 

KARAKTEREK: A legnagyobb erőssége a regénynek a karakterépítés. A jellemek fejlődnek, formálódnak, akárcsak a köztük lévő kapcsolati hierarchia. Valódi hús-vér egyéniségek! Annyira élethűen sikerült őket megalkotni, hogy olvasás során együtt izgulunk, sírunk és nevetünk velük. Érezni lehet őket, azonosulni tetteikkel, gondolataikkal, érzéseikkel, motivációikkal. 

ÉRTÉKELÉS: 5 / 🌟🌟🌟🌟🌟

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése