KIS ÉV VÉGI ÖSSZEGZÉS - 2015

Már lassan 3 esztendeje bloggerkedem, de szégyenszemre még egy év végi összesítőt sem kreáltam. Tehát most itt az alkalom, úgyhogy hajrá! (vállveregetés). 

A 2015-ös évem amúgy is tartalmas volt, sok csavarral és fordulóponttal, ami feszíthet nyugodtan az oldalon. 

Kezdeném a munkahely-váltással, ami után hatalmas megkönnyebbülést éreztem, és a bankszámlám sem bánta meg a helycserét. Míg korábban csak fuldokoltam, most adminisztrátorként őszintébbé vált a mosolyom. Igen fontos lépés, hogy a karrierem kezdett felfelé ívelni. Kitartó típus vagyok, nem szokásom feladni, a küzdelem amúgy is megedz, és nagyon jó érzés. 

Mégsem ez volt az év fénypontja, hanem a Kildarával való találkozás, amit elsősorban Wee-nek köszönhetek, hiszen általa vettem részt a Végtelen horizont könyvbemutatóján. Sok írót, bloggert, kiadót, fordítót és molyt ismerhettem meg személyesen. A világ ezután már igazán klassz helynek tűnt / tűnik számomra. :) 

A Kildara – Írók és olvasók találkozási pontja – rendezvényei láncreakciót indítottak el életemben, ugyanis ennek a kezdeményezésnek köszönhetően kerültem a Mogul Kiadó, majd kicsit később a Prológus csapatához. Végre érzem azt, hogy a bölcsész diplomám talán mégiscsak ér valamit, és azt csinálhatom, ami a hobbim: írhatok, olvashatok, szerkeszthetek. Ebben az irányban szeretnék még inkább fejlődni, tanulni, tapasztalatokat szerezni. 

Köszönöm NEKTEK, hogy megszavaztátok a bizalmat!
Szintén hála a sok látogatónak és molynak, aki olvassa bejegyzéseimet.
Kívánom, hogy 2016 a MI évünk legyen, tele sikerekkel, élményekkel, könyvekkel, beszámolókkal!

Most egy icipici összesítés a kedvencekről és csalódásokról.

Nehéz dolgom van, mert annyi remek könyv, film, és szerethető karakter zsong a fejemben.  

Kedvenc könyv: Outlander - Az idegen. Írország után már Skócia felé is kacsintgatok. Muszáj lesz lecsekkolni, egyszerűen hívogat. Diana Gabaldon egy hosszú utazásra invitál minket. Regény-sorozatának köszönhetően megismerkedhetünk a Skót felfölddel, és olyan karakterekkel barangolhatjuk be a békésnek és nyugodtnak semmiképp sem mondható Felföldet, mint Jamie Fraser, Claire Randall, Geillis Duncan és még sokan mások. Kaland, izgalom, szerelem. Bár inkább a romantika felé hajlik a regény, mégsem kaparta a torkomat. Pedig nem kimondottan kedvelem a műfajt azért, mert sokat csalódtam már benne. Az őszinte szerelemről nagyon kevesen tudnak jól írni. Gabaldonnak azt hiszem, sikerült a feladatot jól teljesítenie. 

Kedvenc karakter: Kim Stone felügyelőnő az Elfojtott sikolyból. A csaj hihetetlen, szarkasztikus humorával rögtön belopta magát a szívembe. Mintha Kyra és Denisa Wry lenne egy személyben. (őket lehet keresni: Vavyan Fable: Vis Major, Halkirálynő) Az ellentmondásos, összetett karakterek a gyengéim. Kimmel az azonosulás nem esik nehezünkre. Én csak ajánlani tudom „megismerését”. 

Kedvenc fordító: itt holtverseny alakult ki (tudom nem ér, de akkor is). Miks-Rédai Viktória és Farkas Veronika egyszerre lett befutó, a Napernyő Protektorátusnak és az Outlandernek köszönhetően. 

Legjobb filmsorozat: Jessica Jones

Már az első rész után tudtam, hogy végigzongorázom. Szeretem az erős női karaktereket, mind könyvekben mind filmekben egyaránt. A Marvel képregény-adaptációk eddig többé-kevésbé mind tetszettek, ezért a mozifilmet is kíváncsian várom. 

Legjobb film: Mentőexpedíció. Számomra továbbra is: A marsi. A könyv után a film az csalódásnak tűnhet, de mozi viszonylatban mégis ezt élveztem a legjobban. 3D-ben tekintettük meg, ami külön élmény volt. Leginkább a Marsról készült felvételek tetszettek, de Matt Damon és a többiek játéka is kielégítő volt számomra.  Még a mozi végét is megbocsátottam nagy nehezen, mert az igencsak hálivúdira sikeredett. Mindenki várja a hepi endet, és senki nem érdemelte volna meg jobban a boldog befejezést, mint Mark Watney, Melissa Lewis és csapata.

Legrosszabb/legidegesítőbb karakter: Einarr Sigurdsson a Frigg Rokkájából. Tulajdonképpen a „legnagyobb csalódás” neki is köszönhető. Hiányzik belőle az eredetiség, nem érzem hús-vérnek, jelleme sincs kirajzolva teljesen. Túlmisztifikált. Még nem is ismerik igazán egymást Sonjával, de már dúl a láv, ami szerintem indokolatlan. Jobban szeretem azt, mikor a regény során szép lassan ismerik meg egymást a szereplők, miközben kibontakozik a jellemük is, fokozatosan tűnnek elő a homályból. Az instant love mindent elrontott. Kár érte :( 

Legrosszabb film: Mad Max - A harag útja – Jajjjjj. Nem hiszem el, hogy Charlize Theron idáig alacsonyodott. Már az első percekben rossz közérzetem támadt, ami mindvégig megmaradt, amíg csak meg nem jelent a képernyőn a the end felirat. Azt hiszem, ezt a pillanatot élveztem a legjobban. Maga a film unalmas, vontatott, gyilkolászós, uncsi párbeszédekkel, erőltetett poénokkal. Nagyon nem hiányzott ez az „alkotás”. Persze lehet, sokan másképp gondolják, de számomra nyögvenyelős-kategória. Remélem, több bőrt nem fognak lerángatni Mad Max figurájáról. Legalább a készítőkben volt annyi, hogy nem húzták elő Mel Gibsont a kalapból, mert akkor szerintem már az első 10 perc után kikapcsolom az egészet. 

Kedvenc színész: Sam Heughan – Outlander. Bár a sorozatot még nem láttam végig, anyu esküszik rá, és váltig állítja, hogy egyáltalán nincs nagy eltérés a könyv és az adaptáció között. A srácot jó színésznek tartom. Úgy tűnik, nem játssza meg magát, kedves, őszinte, természetes. Ez nálam sokat jelent, jó pontnak számít. Hajrá Sam! :)  Remélem, sok filmben láthatunk még! 

Kedvenc színésznő: Ezen sokat agyaltam, de végül rájöttem, ki lehet a legesélyesebb. Mivel nagyon szeretem a Tomb Raider két legújabb játék-verzióját – főleg a 2015-öset –, ezért Camilla Luddington, Lara Croft megszemélyesítőjeként végzett az első helyen. (játszani sosem lesz időm az tuti, de az összes „cutscenes”-t és a hozzátartozó interjúkat megtekintettem) Legalább ezzel is fejlődött az angolom. :)