A Könyvbe zárt karácsonyok című kötetben olvasható a Te novellád is, melynek címe: Hol a boldogság mostanában. A történet a jövőben játszódik, vagy egyfajta utópikus-disztópikus színezete. Mi inspirált arra, hogy megszülessen ez a történet?
A történetet eredetileg a Minerva Capitoliuma folyóirat egyik témájára kezdtem írni, de mivel úgy tűnt, túlnő a folyóirat keretein és nem is tudom befejezni lapzártáig, félretettem, és egy másik írásomat küldtem el helyette. Amikor olvastam Krisz pályázatát, akkor újra elkezdtem foglalkozni vele a gondolataimban, és amikor megérett bennem, leírtam.
A novellában Esther mondja ki a nagy igazságot, mi is történt a Földdel, amiért az emberiség a felelős. Mennyire érzed magadénak a karakterét?
Minden karakterem a sajátom, Esther éppúgy, mint Taddeus. Valószínűleg mindkettő egy kicsit én vagyok. A szereplőim a történeteimben megszületésük után önálló életet élnek, nincs igazán befolyásom rájuk. Alakulnak, fejlődnek a saját törvényeik szerint.
Ha lenne rá lehetőséged, kipróbálnád, milyen is lehet a Kupola alatti élet?
Igen, természetesen. Meglehetősen kíváncsi, és vállalkozó szellemű vagyok, kipróbálnám, de nem örülnék neki, ha muszáj lenne ott élni. A természet az életem fontos színtere, nem szeretnék bezárva élni.
A sorokat olvasva úgy gondolom, hogy személyedben egy nagy természet illetve környezetvédőt tisztelhetünk. Közel járok az igazsághoz?
Igen. Szeretem a természetet, a hegyeket, a tengert, a napsütést. Gyakran utazom, túrázom. Áhítattal tölt egy egy-egy szép hely. Legyen az napfénytől ragyogó havas hegycsúcs, csillogó víztükör, vagy egy végtelen zöld mező. Nem tudom, mennyire vagyok igazi természetvédő, de szándékosan nem rombolok. Sajnos manapság nemigen tudunk úgy élni, hogy a „lábnyomaink” ne maradjanak ott úton-útfélen.
Tervezel mostanában hosszabb lélegzetvételű regényt, novellát írni, mely szintén a sci-fi és disztópia határán mozog?
Még nem tudom. Sok történet jár a fejemben, ha valamelyik megérik bennem, megírom. Talán a Kupolán belüli életről, az ottani konfliktushelyzetekről írok még. Nincs konkrét tervem, a karaktereim, a történeteim maguktól születnek. Jön valami indíttatás, egy pályázat, egy tapasztalattöredék, egy kép, bármi; és mint a gyöngykagylóban aköré a kis szilárd anyag köré a gyöngy, kifejlődik köré az új írás. Gyakran csak egy versféle, máskor egy mese, egy novella, és szerencsés esetben – mint most –, egy kisregény.
Mi a kedvenc műfajod a könyvek világában?
Erre nehezen tudok válaszolni. Betűmániás vagyok, szinte mindent elolvasok. Azt szoktam mondani, könyv nélkül nem megyek egy óránál messzebbre otthonról.
Írni vagy olvasni szeretsz jobban?
Húúúú, ezt hogy lehet eldönteni? Az olvasás volt az első, amibe beleszerettem, és az írás az új szerelem. Mindkettő csodás dolog.
Eredetileg is happy endre tervezted ezt a történetet, vagy másik alternatíva is felmerült írás közben?
Ha happy end alatt a fő szálat, a Föld sorsát érted, akkor igen. Alapvetően már azzal, hogy az emberiség megmenekülését, a Kupolát megálmodtam, egyfajta pozitív befejezést is belekódoltam a történetbe. Őszintén hiszem, hogy egyszer majd eljut oda az emberiség, hogy megállítja a rombolást, és azt is erősen remélem, hogy ez még nem lesz túl későn. Azt gondolom – és azt hiszem, ebből az írásomból is lejön –, hogy a Föld valóban egy élő ökoszisztéma, amelynek a törvényeit nem lenne szabad durván megsértenünk, mert azért keményen fizetnünk kell.
A romantika is belopódzik a sorok közé, bár nem ez az események fő mozgatórugója. Mit gondolsz, Taddeus Esther nélkül is boldog lehetne a felszínen?
A romantikus szám már kezdetektől is benne volt a történetemben, de nem annyira direkt módon, mint azt az utolsó bekezdés sugallja. Ez a bekezdés később került bele a történetbe, a szerkesztővel való interaktív kommunikáció eredményeként. Én az olvasóra bíztam volna annak eldöntését, hogy mi lesz a két fiatal későbbi sorsa.
Szerinted mi adja a karácsony igazi varázsát?
Számomra a karácsony a családot, az összetartozást jelenti. Nem hoztam magammal otthonról, a gyermekkoromból igazán boldog karácsonyi emléket, ezért mindig arra törekedtem, hogy a gyerekeimnek meglegyen az, ami nekem nem volt. Azt gondolom, sikerült ajándékozni nekik sok szép karácsonyi emléket, és ez örömmel és megnyugvással tölt el. Már felnőttek, ketten már családosak, de eddig még mindig sikerült megoldanunk, hogy a Szentestét együtt töltsük.
Mivel lassan már aktuálissá válik, kívánok Neked és családodnak minden szépet és jót, novellákban, regényekben gazdag boldog új évet!
Boldog, vidám karácsonyt kívánok neked, szeretteidnek és az olvasóidnak szeretettel!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése