Elérkeztünk az év végéhez, és ismét ott tartok, hogy gyűjtögetem az ihletet az összegzésemhez, mert ha már a tavalyi olyan nagy sikert aratott, most is megpróbálkozom vele, csak kicsit több kategóriával.
Elég sűrű évet hagyok magam mögött. Történt sok jó dolog az év során, de az árnyoldallal is szembesülnöm kellett. De a jó és a rossz arányban kiegyenlítik egymást. Néhány dolgot muszáj kiemelnem, amik tényleg meghatározóak voltak a nemsokára óévnek nevezett 2016-ban. Két csapatnak is tagja vagyok változatlanul, és nagyon örülök, hogy egyre stabilabban áll a lábán mindkettő. A Kildara és a Mogul Kiadó is összeszedett, szorgalmas csapat, és a kitartás és kemény munka meg is hozta gyümölcsét. Végre megjelent Sipos Gergő, Leda D'Rasi első, John Cure és Mason Murray újabb kötete. A szerkesztés is egyre jobban megy, hisz gyakorlat teszi a mestert, vagy mi... :) Aztán itt van az is, hogy elkezdtem újra úszni, edzésekre járok, hogy fejlődjek, erősödjek, gyorsuljak. Sajnos az év végi nagy hajrá a munkahelyen nem tett jót sem a kedély, sem a fizikai állapotomnak, és négy év után ismét a dokinál kötöttem ki. Utálok beteg lenni, főleg akkor, ha annyi dolgom lenne mellette. Aztán a blogom is némi változáson ment át, új külalakot kapott. Igyekeztem a bejegyzések számát is növelni több-kevesebb sikerrel. Volt egy klassz nyaram, melyet együtt töltöttünk legjobb barátnőmmel, fogadott tesómmal, Annie-vel. Na jó, nem az egész nyarat, csak nyolc napot, de azért az is valami. Aztán történt egy újrázás év végén, amikor én ruccantam el Kárpátaljára, eléggé kalandosan.
A DC Univerzum felfedezése is ebben az évben történt, és folytatódni fog a következőben. Sosem gondoltam volna magamról, hogy egyszer képregény-fan leszek.
Kildara találkozókat is tartottunk, és nagyon jó érzés, hogy ilyen klasszul együtt tudunk működni, lassan már fél szavakból megértjük egymást, és képesek vagyunk egymás keze alá dolgozni. Mint egy igazi csapat! Ez a Mogul Kiadóra is igaz, itt is családias, baráti a hangulat.
Külön köszönet a General Press Könyvkiadónak, hisz két projekt keretében is támogatta a Kildarát, és sok remek könyvet olvashattam általa! :)
Köszönöm szépen mindenkinek, aki bízott bennem, és hisz abban, amit csinálok!
Kívánok NEKTEK sikerekben, könyvekben, élményekben, jó filmekben, barátokban, boldog pillanatokban gazdag új évet!
Fogadjátok sok szeretettel ezt a kis összegzést, a teljesség igénye nélkül... :)
Kedvenc írónő: Az első válaszom alapján könnyen lehetne Angela Marsons a nyertes, és nagyon közel is áll ehhez, de most mégsem az ő nevét írom le kategória-győztesként, hanem Sara Raasch-ét, aki a Hó, mint hamuval rögtön belopta magát a szívembe. Közvetlensége, és az, ahogy olvasóihoz viszonyul, csak elmélyítette szimpátiám. 
Kedvenc női karakter: Csak nagyon kicsin múlott, hogy nem Kim Stone nyerte el zsinórban másodszor az első helyet, de most mégis megelőzte Jane Scapin nyomozónő a Hazug múlt című krimiben. A karakter nagyon megfogott. Üde színfoltként emelkedik mindenki fölé a regényben. Személyisége összetett, jelleme pedig borús őszinteségével képes kivívni szimpátiánkat. Legalábbis az enyémet sikerült.
Kedvenc férfi karakter: Ő nem más, mint Simon, John Cure: A fekete esernyős férfi című regényéből. Nagyon tetszett kitartása és az, ahogyan vélekedik a világról, ahogy ragaszkodik a barátaihoz. Az érzelmei nem elnagyoltak, hanem őszinteség lengi körül személyét mindvégig. Rokonszenves, önzetlen férfi, igazi modern lovag-típus, akiből sajnos egyre kevesebb mászkál az utcákon.
Kedvenc negatív karakter: Itt a válasz teljesen egyértelmű. Az abszolút befutó dr. Alexandra Thorne az Ördögi játszmák című regényből. A pszichopata pszichiáter karaktere remekül működik, manipulatív játszmáitól a hideg kiráz mindenkit, annyira uralma alatt tudja tartani az emberi elméket. Bár gonosz, én mégis kedveltem. Van ilyen, na...
Kedvenc könyv: Ennek eldöntése mindig dilemmát okoz, hiszen annyi sok jó könyvet olvastam ebben az évben is. Ha mindenképpen választanom kell, akkor ismételtem Angela Marsons a befutó Kim Stone második történetével, mely az Ördögi játszmák címet viseli. Angie nagyon beletalált mikor megalkotta a Black Country nyomozóit. Csak így tovább! Remélem, még sokszor nyomozhatunk együtt Kimmel és csapatával!
Legnagyobb csalódás: Ezért lehet, hogy megköveznek, de én Robert Galbraith (alias: J. K. Rowling) Kakukkszó című krimijét említeném. Nem azt mondom, hogy rémesen rossz olvasmány volt, mert ez egyáltalán nem igaz. Voltak jó, élvezetes pillanatai, de az összkép számomra mégsem azt adta, amit elképzeltem, elvártam. Sok helyen zavaros volt, és rengeteg felesleges leírást tartalmazott. A kevesebb lehet, hogy több lett volna. Viszont mégis egy erős hármas az ötből, tehát sokkal borzalmasabb könyvek is léteznek ennél. Talán a következő rész jobban tetszik majd.
Legirritálóbb karakter: Ezen sokat gondolkodtam, mert találkoztam jónéhány tenyérbemászó emberkével a regények lapjain. Holtverseny alakult ki két karakter között, akik érdekes módon mindketten a jó oldalt támogatnák... de nekem csak a sötétség jut róluk eszembe: ők pedig: Jack Homa seriff a Hontalan lelkekből és Tedros a Jók és rosszak iskolájából.
Legszebb borító: Ezen sem kellett gondolkodnom, annyira egyértelmű, hogy a Jók és rosszak iskolája – Itt nincsenek hercegek az abszolút győztes, és nem sokkal előzi meg az első rész borítóját, ami fel is került a második helyre. :)
Legrosszabb borító: A 2016-ban olvasott könyvek közül egyértelműen az Ólomerdő viszi a pálmát. A regény szórakoztató volt, épp ezért sajnálom, hogy ennyire rossz "külalakot" választottak neki. Ha csupán a borítót látom, és nem ismerem a történetet, biztosan nem olvastam volna el, annyira semmitmondó az egész külcsín. Mindkét verzió.
Az év felfedezettje – írónő: Ő nem más, mint Leda D'Rasi, aki a Boszorkánydinasztia első részének, az Utolsó kívánság-nak megjelenésével vált írónővé. Romantikus, kalandos, kissé erotikus fantasy-sorozata remélem, sokak kedvencévé válik majd. Kívánom Neki, hogy sikerüljön, hiszen nagyon jól ír, a humora egyedi és szókimondó, és megalkotta az irodalom egyik legjobb női boszorkány-karakterét Luna személyében, akiért örök hála! :D
Az év felfedezettje – író: Ő Sipos Gergő a Mogul Kiadó színeiben, aki Fenyvessy Márton karakterének megalkotásával megteremtette a magyar Sherlock Holmes-t. Írói munkásságát ( Szent Domonkos kertje, Novemberi vihar ) a pengeéles logika, az érdekes rejtvények és a kalandosan izgalmas nyomozás jellemzi. A romantikával csínján bánik, de ennek én csak örülni tudok. A stílusára jellemző a visszafogott humor, melyet kitűnően alkalmaz a 19. századi nyelvhasználattal fűszerezve. Hajrá Gergő!
Legjobb könyves páros: No, ők kik legyenek... Lehet, sokakat meglepetésként ér a dolog, de én Colint és Mariát választom az Engem láss! című Nicholas Sparks regényből. Tetszett, hogy kapcsolatukat nem a giccsbe forduló romantikázás jellemzi, hanem mindvégig megmaradnak az őszinteség talaján. Nem lesznek szerelmesek első látásra, és hagynak teret a másiknak, hogy ki tudjon alakulni egy reális kép kettőjükről. Őket megszerettem, mert valódiak!
Kedvenc női karakter – film vagy animáció: Nem rég beleástam magam a DC Univerzum világába, és csak úgy tódultak elém a jobbnál jobb karakterek, épp ezért roppant nehéz a választás, és két első helyezettem is akad. Kate Kane (Batwoman) és Harley Quinn egyszerűen csúcs. Harley a Suicide Squad után lett favorit, Kate pedig a képregények és a Batman: Bad Blood című animációs film megtekintését követően. Remélem, sokszor felbukkannak még a nagyközönség előtt! 
Kedvenc férfi karakter – film vagy animáció: Az abszolút nyertes Newt, azaz Eddie Redmayne a Legendás állatok és megfigyelésük című filmből. Ez a fickó eszméletlenül hozza az esetlen, de mégis határozott varázsló szerepét. Nagyon jól kidolgozott karakter, és a megformálása is fantasztikus.
Kedvenc sorozat: A Supergirl-t csak icipicit előzi meg a Legends Of Tomorrow, amit a téli szünetnek köszönhetően alig két nap alatt ki is végeztem. És imádtam! Nagyon örülök, hogy megismerhettem Rip Hunter csapatát, és ezzel együtt a DC Univerzum egy újabb szegletébe nyerhettem betekintést.
Kedvenc színész: Az a gond, hogy nem néztem olyan sok tévét, és moziban is csak néhányszor voltam. Viszont ha a sorozatokat nézem, akkor sokan pályázhatnának az első helyért. Ám legyen... döntök. Mivel a legfrissebb élményem A zöld íjász, legyen az Oliver Queen-t megszemélyesítő Stephen Amell :) Ő felbukkant a Tini Nindzsa teknőcök második részében is, és az egyetlen értékelhető jelenség volt a filmben.
Kedvenc páros – film vagy animáció: Nem páros, hanem csapat, és ők A holnap legendái: Rip Hunter / Atom – Ray Palmer / Sara Lance –The White Canary / Jefferson Jackson – Firestorm / Mick Rory – Heat Wave / Leonard Snart – Captain Cold / Amaya Jiwe – Vixen – Remélem, még sok évadon keresztül velünk maradnak!
Legidegesítőbb karakter – film vagy animáció: Ha már szóba került a Tini Nindzsa teknőcök... ez a Megan Fox egy nagyon irritáló jelenség, és mellette még ripacs is. Kiráz a hideg a csajtól, annyira mű. Miért? Miért neki kellett April O' Neil-t játszania? A karaktert nagyon szeretem, csak nem az ő alakításában.
Kedvenc film: Sajnos 2016-ot nem a mozizás jellemezte, de azért akadtak filmek, amik tetszettek. Ott volt A zátony, a Legendás állatok és megfigyelésük, Deadpool, de mégis a Suicide Squad lett a befutó, melyet szülinapi ajándékként öcsémmel tekintettem meg moziban. Ezzel el is indult nálam egy folyamat... azaz jó mélyre kezdtem süllyedni a DC világában, hogy még jobban megismerjem kedvenc karaktereimet. És nincs megállás.
Ha nem is a legnagyobb, de csalódás a Vasember harmadik része. Ez nekem már kicsit erőltetett volt, és nem hozta azt a hangulatot sem, mint az előzőek, pedig kedvelem Tony Starkot, még akkor is, ha ő a Marvel csapatot erősíti :)
Aki ígéretes:
P. C. Harris – Az Álomgyár kiadó gondozásában, 2016-ban jelent meg első regénye, az Árnyoldal, mely egy erotikus-romantikus kalandregény, némi krimivel fűszerezve.
Amit mindenképp elolvasok 2017-ben és gyanúsan érem-esélyes
M. J. Arlidge – Helen Grace sorozata a GABO Kiadótól
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése