EREDETI CÍM: SZENNYBŐL AZ ANGYAL
KIADÓ: FABYEN
KIADÓ: FABYEN
OLDALSZÁM: 384
MEGJELENÉS: 2011 (eredeti: 1995)
MŰFAJ: KRIMI, BURLESZK
FÜLSZÖVEG:
A regény hősnője, Tonie – túl egy súlyos válságon – mesei karácsonyról álmodozik: fenyőillatú, csillagszórós, Kis éji zenés, meghitt ünnepről, romantikus kettesben egy férfival, akit erre az alkalomra választ számára a számítógépes társkereső szolgálat. S nem arról, hogy bűnözők lepjék el otthonát. Holott pedig ellepik. Púder, a sorozatgyilkos; Néró, a piromániás; valamint Procc, akinek az a fixa rögeszméje, hogy neki sebészeti úton mindenkit meg kell gyógyítania. Továbbá ellepi hajlékát a nővére a sarjaival, anyja a neurózisával; szomszédnője, Meta Hari, aki mindhárom szemével perfekt módon lát – és még sokan mások. A vágyott idillből pokolian felforgatott karácsony lesz, s mindennek a Szolgálat által küldött (?) pasas, Barret Grand a dilihopmestere.Ha már készítettem egy blogot, akkor nem maradhat le róla Vavyan Fable: Szennyből az angyal című műve sem. Ezt tavaly olvastam, de a blogom idei, úgyhogy van még mit rátelepíteni. ;)
A könyv valóban fitness jelleggel bír, ahogyan hátlapja is ígéri. Nem csalatkoztam. A rekesz és hasizmok tökéletesen munkálhatók olvasás közben.
A történet főhőse Tonie Sinkel forgatókönyvíró lány, aki megörökölt egy kurtafurcsa horror hajlékot, nemrég jobb létre szenderült Jost bácsikájától. A nagybácsi korábbi börtönőrségéből (és egyebekből) kifolyólag begyűjtött pár rosszakarót és egyikük „rosszvoltából”, (hogy Fable szavajárásával éljek) költözött a másvilágra.
Tonie mit sem sejtve vette birtokába a lakot, ami nyakába szakadt, felújítandó. Szegény, éppen a mély-depresszióból van kilábalófélben. A látása is megcsappant, de ez a vakság lelki eredetű nála. Vak kívánt lenni az őt körülvevő világra. Nem bírta látni az arcokat, akik az ő sikeréből mindenképpen hasznot akartak húzni. Ez tökéletesen sikerült neki, már a látásmankóival (ez esetben kontaktlencse) is alig eszmélte a külrezzenéseket.
Karácsony van. Békés, szeretettel teli; legalábbis ilyen a beharangozott feelingje a tévéadók szerint. Tonie erre az alkalomra rendelt is magának egy pasast a Karácsonyi Társküldő Szolgálattól, hogy 3 napig gyógyíttassa magát tökéletesre általa (testileg)-lelkileg. Az idill helyett azonban megkapta a szeretet ünnepére, az elvileg Bahamákon telelő, kétségbeesett nővérét, Jaspist, aki kőgazdag, de úgy érzi, még sincs semmije, és ráadásul önismereti válságban is szenved; Jaspis három gyerekét; az anyját, aki válófélben leledzik, mert férje nem méltatta a 20 éveseknek való báli cicere-ruháját. Néha benéz hozzá szelleműzőbe a paranormális Meta Hari is, becsukogatni a démonkapuját. De ez még semmi…
Az új államfő – hogy népszerűsítse magát –, amnesztiát hirdetett, ezért az utcára penderdített olyan bűnözőket, mint Procc, aki állandóan operálni akar, mint Púder, a kéjgyilkos (vagy valami olyasmi), Néró a piromániás, és Barret Grand, az exzsaru, aki reméli, hogy így talán sikerül a nevét tisztára mosnia valahogy.
Mindannyian – az ellepés szándékával – rögtön Tonie házát veszik célba, nem azért, hogy kellemes ünnepeket kívánjanak. Kivéve talán egyiküket – másik főhősünket – Grandet, aki mást keresett és másért, mint „rabtársai”.
Grand nem gonosztevő; a körülmények és a rosszmájú ügyvédek ártatlan áldozataként került hűvösre. Tonienak úgy mutatkozik be, mint a karácsonyi surprise-pasi. Ám közben megérkezik, eltűnik, majd újra felbukkan a társkeresőtől kiküldött valódi agglegény is, akiről szintén kiderül pár érdekes információ.
Ezeket tekintetbe véve, ha nem is éppen békés és kellemes, de unalmasnak és hétköznapinak semmiképpen sem mondható karácsonyt kapunk terítékül.
Fable ezzel a „fitness-könyvvel” tulajdonképpen a valóságot ábrázolja kissé felpuhítva, emészthető formába öntve. Olyan kérdéskörök merülnek fel, mint például: Ki a bolond és ki a normális? Csak karácsonykor kell szeretnünk a szeretteinket? A karácsony valójában nem más, mint egy pénzszerzési akció a mindenféle árusok részéről? A szeretet ünnepe valóban a szereteté? A pénz vajon boldogít-e önmagában? A valódi értékek hol találhatók és mik is azok?
Az egész világot betakaró szennyből kiemelkedő angyal, Tonie Sinkel, aki Királylány lehetett volna a „szemétdombon” amit a siker, a csillogás és a mámor emeltek magasra. Ám ő idejében felismerte, hogy ez mind, mind csak hamis örömforrás. Az igazi értékek máshol keresendők.
Tonie egy nagyon szimpatikus karakter, akit nem ejtettek a feje lágyára, és még majdnem vak állapotában is látóbb a látónál. Miközben válaszokat ad a miértekre, önmaga is szép lassan felgyógyul lelki válságából, sőt még a hepienddel is testközelbe kerül.
Egy nagyon humoros, és a világra nagyon őszinte könyvet tart a kezében az, aki belekezd a Szennyből az angyal olvasásába. Ez a burleszk-parádé, a Mesemaratonhoz hasonló, hamisítatlan Fable-stílusban íródott, és mint ilyen, letehetetlen! Mindenkinek ajánlom!
5 / 4,5
Tonie mit sem sejtve vette birtokába a lakot, ami nyakába szakadt, felújítandó. Szegény, éppen a mély-depresszióból van kilábalófélben. A látása is megcsappant, de ez a vakság lelki eredetű nála. Vak kívánt lenni az őt körülvevő világra. Nem bírta látni az arcokat, akik az ő sikeréből mindenképpen hasznot akartak húzni. Ez tökéletesen sikerült neki, már a látásmankóival (ez esetben kontaktlencse) is alig eszmélte a külrezzenéseket.
Karácsony van. Békés, szeretettel teli; legalábbis ilyen a beharangozott feelingje a tévéadók szerint. Tonie erre az alkalomra rendelt is magának egy pasast a Karácsonyi Társküldő Szolgálattól, hogy 3 napig gyógyíttassa magát tökéletesre általa (testileg)-lelkileg. Az idill helyett azonban megkapta a szeretet ünnepére, az elvileg Bahamákon telelő, kétségbeesett nővérét, Jaspist, aki kőgazdag, de úgy érzi, még sincs semmije, és ráadásul önismereti válságban is szenved; Jaspis három gyerekét; az anyját, aki válófélben leledzik, mert férje nem méltatta a 20 éveseknek való báli cicere-ruháját. Néha benéz hozzá szelleműzőbe a paranormális Meta Hari is, becsukogatni a démonkapuját. De ez még semmi…
Az új államfő – hogy népszerűsítse magát –, amnesztiát hirdetett, ezért az utcára penderdített olyan bűnözőket, mint Procc, aki állandóan operálni akar, mint Púder, a kéjgyilkos (vagy valami olyasmi), Néró a piromániás, és Barret Grand, az exzsaru, aki reméli, hogy így talán sikerül a nevét tisztára mosnia valahogy.
Mindannyian – az ellepés szándékával – rögtön Tonie házát veszik célba, nem azért, hogy kellemes ünnepeket kívánjanak. Kivéve talán egyiküket – másik főhősünket – Grandet, aki mást keresett és másért, mint „rabtársai”.
Grand nem gonosztevő; a körülmények és a rosszmájú ügyvédek ártatlan áldozataként került hűvösre. Tonienak úgy mutatkozik be, mint a karácsonyi surprise-pasi. Ám közben megérkezik, eltűnik, majd újra felbukkan a társkeresőtől kiküldött valódi agglegény is, akiről szintén kiderül pár érdekes információ.
Ezeket tekintetbe véve, ha nem is éppen békés és kellemes, de unalmasnak és hétköznapinak semmiképpen sem mondható karácsonyt kapunk terítékül.
Fable ezzel a „fitness-könyvvel” tulajdonképpen a valóságot ábrázolja kissé felpuhítva, emészthető formába öntve. Olyan kérdéskörök merülnek fel, mint például: Ki a bolond és ki a normális? Csak karácsonykor kell szeretnünk a szeretteinket? A karácsony valójában nem más, mint egy pénzszerzési akció a mindenféle árusok részéről? A szeretet ünnepe valóban a szereteté? A pénz vajon boldogít-e önmagában? A valódi értékek hol találhatók és mik is azok?
Az egész világot betakaró szennyből kiemelkedő angyal, Tonie Sinkel, aki Királylány lehetett volna a „szemétdombon” amit a siker, a csillogás és a mámor emeltek magasra. Ám ő idejében felismerte, hogy ez mind, mind csak hamis örömforrás. Az igazi értékek máshol keresendők.
Tonie egy nagyon szimpatikus karakter, akit nem ejtettek a feje lágyára, és még majdnem vak állapotában is látóbb a látónál. Miközben válaszokat ad a miértekre, önmaga is szép lassan felgyógyul lelki válságából, sőt még a hepienddel is testközelbe kerül.
Egy nagyon humoros, és a világra nagyon őszinte könyvet tart a kezében az, aki belekezd a Szennyből az angyal olvasásába. Ez a burleszk-parádé, a Mesemaratonhoz hasonló, hamisítatlan Fable-stílusban íródott, és mint ilyen, letehetetlen! Mindenkinek ajánlom!
5 / 4,5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése